Warning: array_merge() [function.array-merge]: Argument #2 is not an array in /var/userdata/web/rogerkapitany.hu/website/www/wp-content/plugins/wp-pagenavi/scb/Options.php on line 44

Roger & Kapitány horgászkalandjai

Hárosi-öböl

Hárosi-öböl

2011.10.12.

Múlt hét szombaton Roger Juniorral (RJ) ellátogattunk arra a helyre, ahol pár évvel ezelőtt mindkettőnk horgászkarrierje kezdődött. Itt már az elején egy életre megtanultuk, hogy a “horgászat” keserves foglalkozás, és csoda, ha az ember egyáltalán fog valamit. A Hárosi-öbölben jártunk.

A Hárosi-öböl, és az ott eltöltött idő örökre bevéste magát a legmeghatározóbb horgászélményeim (és horgászrémálmaim) közé. Ennek több oka is van.
Egyrészt ilyen közel Budapesthez (igazából Budapesten) ez a legszebb hely, amit ismerek. Erről sokkal többet nem tudok mondani, tessék megnézni a fényképeket, illetve a Honvéd Sporthorgász Egyesület honlapját.
Másrészt RJ régi osztályfőnöke pár éve még az egyesület elnöke volt, az ő hatására kezdett el RJ – és miatta én is – horgászni, vagy legalábbis próbálkozni a horgászattal. Részt vettünk a tanösvény karbantartásában, és megfordultunk a horgásztanyán is. Ismerősökkel és kettesben is nagyon sokszor horgásztunk a Hárosi-öbölben.
A személyes élmények ellenére ehhez a helyhez kötődik a legtöbb betlim is, már ami a horgászatot illeti. Addig minden rendben van, amíg az ember spiccbottal babrál, kifejezetten a sneciket célozva, mert azokkal valóban Dunát lehet rekeszteni. Sok a balin, a keszeg és a sügér is. Ugyanakkor, ha az ember egy kicsit nagyobb horgot tesz fel, és nem ismeri az öblöt, mint a tenyerét, akkor kellemetlen napokat szerezhet magának, bárminemű horgászzsákmány nélkül. Ez más élővízen is így van, de itt talán hatványozottan igaz.

Furcsaság még a 29 hektáros öböl életében, hogy az adott területre két egyesület kapta meg a vízkezelési jogot. Az egyik a fent említett Honvéd Horgászegyesület, a másik a Baross Gábor Horgászegyesület. Az, hogy a két egyesület eléggé utálja egymást, gondolom honi sajátosság. Nem térnék ki a részletekre és az okokra, ember nincs, aki meg tudná fejteni, hogy miként kezdődött a hirig és miért nem lehet ezt a gyönyörű öblöt közös munkával és összehangolt telepítésekkel még jobbá tenni. Lehet, hogy ezt is a turáni átok számlájára írhatjuk.
Mindenesetre itt egy remek fórum, ahol a Baross Gábor HE tagjai osztják a Honvéd HE tagjait. Ha a Honvéd HE-nek lenne a honlapján fórum, gondolom ott is ez lenne a helyzet.

Ha a széthúzás nem lenne elég, ott van még a fórumon is pedzegetett bojlis téma, miszerint pár embernek a catch and release nem annyira erőssége, így a nagyobb halak pár éve hipp-hopp eltűntek az öbölből. Persze, gond van a kormoránokkal is, de legalább ugyanekkora csapást jelent a nyugger kommandó. Tagjai csónakos bácsik, akik az éves mennyiségre fittyet hányva viszik haza a napi két halat, amikor csak megtehetik. Azt gondolnánk, hogy ők megélhetési horgászok, de a hal nem az asztalon landol, ebéd formájában, hanem a piacon. Végül is ez is a megélhetési horgászat egy válfaja.
A telepítésekből szerencsére mindkét egyesület kiveszi a részét. A Honvéd HE áprilisban és júniusban 5-5 mázsa, a Baross HE múlt évben áprilisban és novemberben 10,5 és 10 mázsa halat telepített. Legalábbis ez van az egyesületek honlapján. Ha idén tényleg csak 5-5 mázsa hal került az öbölbe, azt a nyugger kommandó még azon a héten elhordta.
Apropó, honlapok: mind a két egyesületé nagyon informatív, sok bejegyzést olvasni, mégsem találni semmi utalást arra, hogy bármit is közösen csináltak volna a “vízkezelésen” kívül. Na, ez szomorú.

A széthúzásra visszatérve, nem csak az egyesületek között nem felhőtlen a viszony, sokszor az egyesületeken belül is problémákkal kell szembenézni. Tipikusan arról van szó, hogy a papper, aki befizeti a tagsági díjat, úgy gondolja, hogy a hal, az neki jár. Nehezen terjednek az “új” eszmék, miszerint a halat vissza is lehet engedni a vízbe, nem kötelező eladni, sőt, ez utóbbit a törvény is tiltja.
Az egyesületi szabályzat módosítására tett kísérleteket sorban elkaszálják a többségben lévő régi tagok, akiknek teljesen megfelel a több évtizedes felállás, nem veszik észre, hogy tizedannyi hal van a vízben, mint 40 éve.
Ugyanakkor például a telepítés utáni 3 napos tilalmi időt azért nem sikerült bevezetni, mert az egyesületek szabályzata nincs szinkronban, tehát amíg az egyiknél tilalmi idő lenne, a másik nyugodtan horgászhatna. Azok a fránya telepített halak meg szétszélednek telepítés után, és a közös víznek, ugye… Túrós a háta.

Mindezt nem azért írom le, hogy lehúzzam az öblöt vagy az egyesületeket, az több okból is igazságtalan lenne. Egyrészt mindkét egyesületben vannak messze erejükön felül teljesítő emberek, akik tanösvény karbantartást, családi napot, környezetvédelmi napot szerveznek, és vannak lelkiismeretes tagok, akik ezeken részt vesznek, és tényleg mindent megtesznek annak érdekében, hogy megóvják ezt az egyedülálló horgászhelyet, ami kis előrelátással (és csöppnyi diktatórikus erőszakkal) horgászparadicsom is lehetne.
Ami mégis visszafogja az öblöt a felemelkedésben az egyértelműen a versenyhelyzetet teremtő döntés, miszerint egy vízterületnek két tulajdonosa (vízkezelője) van. A hihetetlen az, hogy már több mint fél évszázada ez a helyzet: a Baross HE 1946-ban alakult, a Honvéd HE egy évre rá. Ha a két egyesületnek nem sikerül megoldania az emiatt felmerülő nehézségeket, akkor talán az a legjobb, ha feldobnak egy érmét, és a vesztes beolvad a nyertesbe.

Erre az egész zavaros katyvaszra jön még az az általános probléma, hogy sajnos a Hárosi-öbölben is (csakúgy, mint a legtöbb természetes vizünknél) azt veszem észre, hogy sokkal lazább a szabályok betarttatása, mint egy mesterséges – és rendszeresen telepített – horgásztónál. Ami sokkal nagyobb baj, hogy ezt sokan ki is használják, és ezek legtöbbször bizony nem a messziről jött idegenek, hanem a helyi tagok. Elég, ha az éves kvótára gondolunk…

Megjegyzés: a fenti pár dőltbetűs sor a mi véleményünk. Beszéltünk jópár horgásszal, mindkét egyesületből, megnéztük a weblapokat, végignyálaztuk a Baross HE fórumát, megnéztük a sporttársak beszámolóit az öbölről. Ezen tények alapján mi így láttuk a helyzetet. De akinek van egy csöpp esze, annak ezt nem kell magyarázni. :) Ha valaki más szemszögből próbálná megvilágítani a dolgokat, kommenteljen. Konstruktívan.

És most a horgászatról, röviden. :)

A megszokottaktól eltérően Kapitány nélkül vágtam neki az új horgászkalandnak. Kárpótlásul elkísért RJ, két osztálytársa, és az egyikük pecás apukája. (Igazából persze én kísértem őket…)
Mivel előző nap meglehetősen rossz idő volt, a reggeli indulást addig halasztottuk, amikor már többé-kevésbé látszott, hogy nem fagyunk majd oda a botokhoz. Szerencsénkre egész délelőtt napsütésben horgászhattunk.
Valamivel 9 óra előtt értünk a Honvéd HE kapujához. Normál esetben fel kell hívni a gondnokot, hogy nyissa ki a kaput, nekünk szerencsére van egy nagy becsben tartott másolt kulcsunk, így késedelem nélkül bejuthattunk az öböl területére.
A horgásztanyánál rövid várakozás után megváltottuk a napijegyeket, tájékozódtunk a helyi lehetőségekről, végül az északi nyúlvány vége felé foglaltunk helyet.
Tekintve, hogy a Duna vízállása majdnem 2 méterrel alacsonyabb a szokásosnál, nem volt egyszerű dolgunk a felszerelés felállításával a meredek és sóderes parton. Én fenekezni kezdtem, RJ úszózott, a menü az itt jól bevált csonti, giliszta és kukorica volt. Múltkor megfogadtam, hogy újítok az etetőanyagon, és kipróbálok valami mást is, így főtt búzával kevert magyar betyár került terítékre. Szerintem hihetetlenül büdös, de szerencsére nem nekem kellett, hogy tetsszen. Ez a keverék egyébként meglepően jól teljesített az öbölben, folyamatosan láttam mozgásokat az etetés körül.
Mivel tudtuk, hogy csak délután egyig maradunk, én másfél óra múlva kivettem a botjaimat és nem kevés munkával és fáradtsággal körbepergettem az északi nyúlvány végét. Sajnos halat nem fogtam, pedig a mozgások és az időjárás is nagyon ígéretes volt, a vízállás ugyanakkor ellenem dolgozott. A dologhoz hozzá tartozik, hogy fogtam mindent, ami a Dunából előkerülhet, de ez egy ilyen sport. A legdurvább az a másfél tenyérnyi kagyló volt, amiben eltűnt a fenéken vezetett villantóm hátsó része, és csak hosszas munkával tudtam kierőszakolni belőle. (Később a kagyló visszanyerte szabadságát. :))
Amikor körbejártam a nyúlványt, akkor azért szemet szúrt a hihetetlen mennyiségű szemét, ami a víz elvonultával vált láthatóvá. Ilyen időszakokra kéne időzíteni a környezetvédelmi napokat, és végigjárni a partot sörös dobozok, abroncsok és zacskók után kutatva.
Amikor rövid iszapbirkózás után visszatértem a fenekezéshez, RJ boldogan újságolta, hogy már fogott egy csomó halat, amíg én pergettem. Ideje volt, hogy felzárkózzak, és erre most az egyszer meg is volt minden esélyem, mert a kapásjelzőim folyamatosan rezegtek, rajta voltak az etetésen a halak, csak a csalit nem tudták felvenni.
Az első eredményes kapásra nem is kellett sokat várni, egy másfél-két kiló körüli fiatal ponty jelentkezett be, de természetesen nem nálam, RJ osztálytársa volt a szerencsés nyertes.
Nekem tíz perccel később egy dévér jutott, kéttenyérnyi méretével az egyik legnagyobb, amit errefelé fogtam.
Szívem szerint maradtam volna estig, de gyors pakolás után indulnunk kellett. Csak RJ beszakadt cájgjai és a magyar betyár kétes illatfelhője maradt utánunk.

Ez után a horgászat után felmerült bennem, hogy mégis érdemes lenne néha-néha visszalátogatni a Hárosi-öbölbe… Valószínűleg nem itt fogom majd ki életem halát, de a környezet és a nyugalom legalább húsz centit tesz hozzá minden tenyérnyi keszeghez. A Baross HE-ben csónakot is lehet bérelni, azt mindenképp érdemes kipróbálni, mivel sokkal jobban lehet az eredményesebb helyeket meghorgászni, mint a partról.
Mindenkinek ajánlom ezt a horgászhelyet, próbáljátok ki. Annyi kérésem lenne csak, hogy a halakat mindig eresszétek vissza.

Ami tetszett:

- gyönyörű környezet, nyugodt légkör
- a lehetőségekhez képest kialakított horgászállások
- belső parkoló

Amin javítani lehetne:

- együttműködés a vízkezelők között (telepítések, összehangolt szabályzat)
- horgászat ellenőrzése

Fogható halfajok

Minden, ami a Dunában megtalálható

Adatlap

Horgászjegy ára: 2000 Ft (Mindkét egyesületnél, országos horgászrend szerint)

Baross HE telefon:  +36 1 3620106
Honvéd HE telefon:  +36 30 2536632

Baross HE honlap: http://www.harosihorgaszat.hu
Honvéd HE honlap: http://www.harosiobol.hu

Galéria

 

Térkép


View larger map

Értékelés

Környezet: 9/10
Infrastruktúra: 3/10
Halbőség: 3/10

Frissítés

A bejegyzést utoljára 2012.06.08-án frissítettük a horgászhelyre vonatkozó, a bejegyzés keletkezése óta esetlegesen megváltozott információkkal. (Napijegyek ára, honlap cím, telefonszám.)

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz Facebook oldalunkhoz, így első kézből értesülhetsz az új cikkekről, információkról.

 

Share

Fatal error: Exception thrown without a stack frame in Unknown on line 0